semmisségi per: házasság érvénytelenségének bírói kinyilvánítása. - A →perre általában érvényes jogszabályokon túl a CIC külön normákat is meghatároz: 1. A bírói illetékesség. Az egyh. bíróság a megkereszteltek házassági ügyeiben saját jogon illetékes (1671.k.), tehát nem csupán más közösségtől kapott megbízás jogosítja fel erre. A házasság tisztán polg. hatásairól szóló ügyek a világi hatóságra tartoznak. A részleges jog helyenként előírja, hogy ezekről a hatásokról egyh. bíró döntsön, de csak akkor, ha mellékesen és járulékosan kerülnek elő az egyh. perben (1672.k.). Mo-on az egyh. házasságnak polg. hatásai nincsenek. Előfordulhat viszont az ellenkezője, ti. hogy az egyh. bíróság ítélkezik egy nem kánoni formában, hanem pl. csupán az anyakönyvvezető előtt megkötött házasság érvényességéről. Ilyen kérdés kerülhet egyh. bíróság elé, ha nem kat-ok v. a kat. egyh. teljes közösségéből formális aktussal kivált személyek házasságának érvényességét kell elbírálni, pl. azért, mert a felek egyike - többnyire polg. válás után - kat-sal kíván egyh. házasságot kötni. Hazánkban azonban az ilyen egyh. ítéletnek sincs polg. hatása. - A bíróság illetékességének jogcímei: a házasságkötés helye, az alperes lakóhelye v. pótlakóhelye. Az Ap. Sztszéknek fenntartott ügyek (pl. államfő házassága) kivételével (vö. 1405.k.) a többi ~ben a bíró illetékes lehet a fenntieken kívül a felperes lakóhelye, valamint a bizonyítékok többségének ténylegesen szükséges összegyűjtési helye szerint is (1673.k. 3-4). A felperes lakóhelyének bíróságához csak akkor lehet fordulni, ha mindkét fél ugyanannak a ppi konf-nak a területén lakik; és az alperes lakóhelyének bírósági helynöke az alperes meghallgatása után beleegyezését adja (1673.k. 3). - 2. A házasság megtámadásának joga csak a házastársakat v. az ügyészt illeti meg, de az ügyészt csak akkor, ha a semmisség már ismert és a házasságot nem lehet v. nem célszerű érvényesíteni (1674.k.). A semmisség kinyilvánítását a házasfél akkor is kérheti, ha nem kat. vagy nem ker. (vö. 1476.k.), és akkor is, ha a házasság érvénytelenségének vétkes oka volt (pl. ő volt, aki a hűséget kizárta). - Azt a házasságot, melyet nem támadtak meg addig, amíg mind a két házastárs élt, egyikük halála után már nem lehet megtámadni. Ennyiben még a túlélő házastárs és az ügyész kereseti joga is korlátozást szenved. Ezt a megszorítást egyesek a →házasság jogkedvezménye folyományának tekintik. Ha azonban a házasság érvényessége előzetes kérdésként (mellékes kérdésként) merül föl más jogvita megoldásához, a házasság megtámadása a felek halála után is lehetséges (1675.k. 1.§). - 3. A bírók feladatai. Az ügy elfogadása előtt a bírónak, ha reményt lát a sikerre, lelkipásztori eszközökkel arra kell indítani a feleket, hogy házasságukat esetleg érvényesítsék, és állítsák helyre az életközösséget (1676.k.). Ez utóbbira polgárilag elvált felek között általában már nincs esély. Ilyenkor a bíróság nem is szokta célszerűnek találni a békítés megkísérlését. - A ~ben a keresetlevél elfogadása után a bírói tanács elnökének v. az előadóbírónak közölnie kell az idézési határozatot az 1508.k. szerint (1677.k. 1.§). Ha e közlés után 15 napon belül a felek egyike sem kért perfelvételi tárgyalást, az elnök v. az előadóbíró köteles további 10 napon belül hivatalból megállapítani a perkérdést és közölni azt a felekkel (1677.k. 2.§). - E perekben a perkérdésnek azt is tartalmaznia kell, hogy milyen jogcímen v. jogcímeken támadják a házasság érvényességét. Nem elegendő tehát a perkérdést így fogalmazni: „Bebizonyosult-e a házasság érvénytelensége ebben az esetben?” (1677.k. 3.§). Ehelyett pl. ilyen megfogalmazások szükségesek: „Bebizonyosult-e a házasság érvénytelensége ebben az esetben a gyermekáldásnak a férfi részéről történt kizárása címén?” (lásd fent 105.§. 1-2). Ha a perkérdésben több jogcím is szerepel, a bírónak ügyelnie kell arra, hogy ha ezek netán ellentétesek lennének egymással, akkor a köztük lévő logikai sorrend alapján egyiket a másiknak rendelje alá, még akkor is, ha a keresetlevélben a fél ezt nem tette meg (lásd fent 104.§. 1 b; 77.§. 1 a). A perkérdés közlése után a feleknek a házassági semmisségi ügyekben is 10 nap áll rendelkezésükre, hogy a bírótól annak megváltoztatását kérjék. Az ilyen kérésről - mint más perekben is - a bíró a lehető leggyorsabban határoz (1513.k. 3.§). E határozata ellen azután már nem lehet fellebbezni (1629.k. 5). A per későbbi folyamán a perkérdést ezekben az ügyekben is csak az 1514.k. szerint lehet módosítani. Ha a felek ezen a 10 napon belül nem kérik a perkérdés módosítását, az elnök v. az előadóbíró újabb határozatban köteles (azonnal) elrendelni az ügy kivizsgálását (1677.k. 4.§). - 4. A bizonyítás. A kihallgatásokon a kötelékvédő, az ügyész (ha szerepel a perben) és a felek ügyvédjei jelen lehetnek, de maguk a felek nem. Ugyanezek a személyek már a közzététel előtt betekinthetnek az iratokba és megvizsgálhatják a felektől beterjesztett okmányokat (1678.k.). A felek vallomásának értékeléséhez (1536.k.), teljes bizonyítékok hiányában, a bírónak - ha lehetséges - szavahihetőségi tanúkat kell alkalmaznia (1679.k.). Szakértők (vö. 1574-1581.k.) igénybevétele az impotencia v. az elmebetegség miatti beleegyezés-hiány címén folyó perekben kötelező, hacsak ez nem nyilvánvalóan szükségtelen (1680.k.). Nincs azonban előírva, hogy egynél több szakértő véleményét kellene kikérni, sem az, hogy a szakértőt külön is ki kellene hallgatni. Írásbeli igazolása elegendő. - 5. Áttérés felmentési eljárásra. Ha a vizsgálat során kétségessé válik, hogy elhálták-e a házasságot, akkor a bíróságnak lehetősége nyílik arra, hogy a felek beleegyezésével a semmisségi ügyet felfüggesztve áttérjen az →el nem hált házasság alóli felmentési eljárásra. Ennek során kiegészíti a bizonyítást az el nem hált házassági ügyekben szükséges szempontokkal, majd felterjeszti az iratokat az Ap. Sztszékhez. Ehhez csatolni kell legalább az egyik házastárs felmentési kérelmét, valamint a bíróság és a pp. véleményét (1681.k.). Megjegyzendő, hogy a hatályos egyhjogban már nem csupán az impotencia címén folyó ügyekben, hanem minden házassági ~ben lehetséges ez az áttérés. - Ha a per egyházmegyeközi bíróság előtt folyik, az a pp., akinek a véleményét ilyenkor csatolni kell, nem a bíróság élén álló pp., hanem - mint egyesek az 1704.k. 2.§ analógiájára hangsúlyozzák - a kérelmező lakóhelye szerinti mpp. - 6. Az ítélet és a fellebbezés. A ~ekben hozott ítéletekben figyelmeztetni kell a feleket azokra az erkölcsi - v. akár polgári - kötelezettségeikre, melyek a tartás és a nevelés terén egymás és a gyermekek iránt terhelik őket (1689.k.). A házasság semmisségét kimondó első ítélet még nem válhat végrehajthatóvá. Ehhez még egy további egybehangzó ítéletre van szükség. Ezért az érvénytelenség mellett szóló első ítéletet, bármely fokon született is, akár jelent be valaki fellebbezést, akár nem, hivatalból fel kell terjeszteni a per irataival és az esetleges fellebbezéssel együtt a fellebbviteli bírósághoz (1682.k. 1.§). A felterjesztés határideje az ítélet kihirdetésétől számított 20 nap. - Fellebbviteli fokon az eljárás nem mindig egyenlő módon folyik le. a. Ha a házasság semmisségét kimondó első ítélet nem első fokon született, v. ha olyan ítéletet fellebbeznek meg, mely a házasság érvényessége mellett foglal állást, a fellebbviteli bíróság rendes peres eljárást alkalmaz. b. Ha a semmisséget első fokú ítélet mondta ki, a fellebbviteli bíróság a saját kötelékvédője észrevételeinek és a felek esetleges megjegyzéseinek megfontolásával határozatot hoz, mégpedig a rendes peres eljárásnál jóval egyszerűbb módon (1682.k. 2.§). Benne vagy megerősíti az első fokú ítéletet, vagy úgy rendelkezik, hogy az ügyet rendes vizsgálatra kell bocsátani, melyet le is folyat. Akár ítélettel, akár határozattal erősítették meg az érvénytelenség mellett szóló első ítéletet, a felek a határozat v. ítélet közlése után azonnal új házasságot köthetnek, hacsak az ítélethez v. a határozathoz fűzött, v. a helyi ordináriustól kimondott tilalom ezt nem akadályozza (1684.k.). - A semmisséget másodfokon kimondó ítélethez v. határozathoz fűzött tilalom a →házassági tilalom egy sajátos fajtája, mely a valószínűen érvénytelennek ígérkező házasságok megelőzésére szolgál. Egyébként az el nem hált házasság alóli felmentéshez is fűznek néha ilyen tilalmat. - A végrehajthatóvá vált ítéletet a bírósági helynöknek közölnie kell a házasságkötés helyének ordináriusával, aki gondoskodik a semmisség és az esetleges tilalmak bejegyeztetéséről a házassági és a keresztelési anyakönyvbe (1685.k., 1123.k.; vö. fent 112.§. 2 a). - 7. Az okirati eljárás (processus documentalis) külön szabályozása újdonság a Codexben. Abban áll, hogy a keresetlevél módjára (1677.k.) beterjesztett kérelem elfogadása után a bírósági helynök v. a tőle kijelölt bíró a rendes eljárás formaságainak elhagyásával, de a feleket megidézve és a kötelékvédő közbejöttével ítéletileg kijelenti a házasság semmisségét (1686.k.). Ez az eljárás házassági semmisségi ügyekben alkalmazható, mégpedig csak akkor, ha támadhatatlan és kifogástalan okiratból biztosan kitűnik, hogy: a. érvénytelenítő akadály v. formahiány állt fenn, mely alól felmentés nem volt; b. a képviselőnek - ha ennek útján kötötték a házasságot - nem volt érvényes megbízása (1686.k.). Tehát ha az okirat a beleegyezés hiányát igazolja (pl. valaki közjegyző előtt nyilatkozott, hogy házasságát nem akarja felbonthatatlanul megkötni), az okirati eljárás nem alkalmazható, hanem rendes peres eljárás szükséges. Sz.Sz.A.

CCEO 1990:1357-77.k. - Erdő 1991:635.